Újabb történet Sherlock Holmes világából, de itt nem Sherlock a főszereplő, hanem fiatalok, akik a könyvekben csak elvétve bukkannak fel. A Netflix sorozata misztikus, horrorisztikus elemekkel teletűzdelt történet az élet szeretetéről, akármilyen mocskos dolgok is történnek meg benne.
Dr. John Watson (Royce Pierreson) megbíz néhány utcakölyköt, hogy segítsenek neki nyomozni, hiszen ők London szegénynegyedeiből nem tűnnek ki, el tudnak vegyülni, képesek információt szerezni olyan helyről is, ahova az elegáns doktor nem juthat be.
A kis csoport Bea (Thadda Graham) vezetésével, Billy (Jojo Macari), Jessie (Darci Shaw), Spike (McKell David) hamarosan egy igen veszélyes és misztikus ügy közepébe csöppen. Hozzájuk csatlakozik az álruhában lévő herceg, Leopold (Harrison Osterfield) és a csapat a legmerészebb ügyeket is megpróbálja megoldani Watson kérésére, és némi pénzért cserében.
A sorozat Sherlock Holmes világában játszódik, de nem ő a főszereplő, sőt, részekig nem láthatjuk Holmest (Henry Lloyd-Hughes). Hanem a fiatalok, a tinik, a fiatal felnőttek, és a velük való történések adják a történet lényegét. Van első szerelem, izgalom és titokzatos múlt, mindez misztikus, horrorisztikus köntösbe bújtatva. És majd az is kiderül, miért éppen őket kérte fel Watson az igen veszélyes feladatra.
A The Irregulars, vagyis A Baker Street-i vagányok című sorozat nyolc epizódból áll. Minden részben megoldanak egy rejtélyt, de közben van egy fő szál is, amivel halad előre a történet. A nyolcadik részre pedig igazi drámát kapunk.
A képi világ szerint a XIX. századi Londonban játszódik a történet, viszont a szereplőkről nehéz elhinni, hogy éppen lelenc gyerekek, vagy az 1800-as évek végén élnének. Okosabbak, tanultabbak, tisztábbak, mint amit erről a korszakról és úgy általában utcakölykökről gondolnánk. Viszont ezzel közelebb hozzák a nézőkhöz a szereplőket.
Az ismert történetek világában játszódó mai feldolgozásokra jellemzően, itt is kiforgatják az eredeti sztorit. Ugyan vannak ismert jellemzői Holmesnak, vagy Watsonnak, de új értelmet nyer a történetben a viselkedésük. Mindenesetre a fiatalok hátterét jobban megismerjük a jelenlétükkel, mélységet adnak neki. Van társadalomkritika is, bár csak finom. Leginkább a szegény – gazdag közötti szinte átjárhatatlan falat látjuk, egy-egy társadalmi közegből való kiszakadás már-már lehetetlenségét. És akkor sem szabad meglepődni, ha korabeli, de más író horrorszüleményével is összefutunk a történetben.
A Baker Street 221B kapuja résnyire nyílik, néha az orrunkra csapódik, vagy azon belógva válik izgalmassá, csak úgy tilosban bejutva lehet felkutatni a titkait, mint azt Spike teszi. Viszont az azon kívüli világ még több izgalmat tartogat, a korabeli Londonban különleges lények bukkannak fel, és lepnék el a világot, de szerencsére ott vannak a Baker Street-i vagányok, akik mindent megtesznek, hogy a világunkban megtaláljuk a boldogságot.
Molnár Gábor
