Jo Nesbö által megírt skandináv krimi átköltözött a Netflixre. A méltán népszerű Harry Hole történetek közül a Boszorkányszög című könyv alapján készült sorozat 2026-ban. A regény alapfelütése már önmagában is rendkívül erős, de a sorozatot a zenéje teszi igazán húsbavágóvá. A zene egy különösen nyomasztó utazás atmoszféráját teremti meg egy beteg világba. Nem csoda, hogy ennyire illik a történet és a zenei hangulat, hiszen nagy találkozást él meg a néző.
A sorozat alapzenéje sötét, nyomasztó, és a sötét skandináv, de mégis globálisan mindenkinek szóló zenéért két világhírű zeneszerző felel. Nick Cave és Warren Ellis párosa készítette a sorozat instrumentális zenéjét. A páros híres a borongós, feszült atmoszférateremtésről, és amit alkottak az tökéletesen illik Harry Hole világához.
Jo Nesbö maga is zenész, és mint korábban elárulta, már írás közben is úgy gondolta, Nick Cave és Warren Ellis párosának zenéje illik a történethez. Így, hogy a Netflix sorozatban sikerült ezt megvalósítani, nyomós érv ahhoz, miért is illik ennyire a zene a történethez. Nesbö szinte erre az érzésvilágra írta a történetet.
Ettől függetlenül természetesen vannak ismert betétdalok is, amik tovább magyarázzák a történetet, a szereplők hangulatát, nem csak dallamilag, szövegileg is. Ha érdekel a sorozat, és milyen együttesek dalai csendülnek fel, akkor talán a legfontosabb ezek közül a Ramones. Az egyik részben még egy Ramones album is átadásra kerül. A zene képes hidat képezni két ember között.
A hangulatot olyan előadók támasztják alá, mint Sivert Höyem a Prisoner of the Road című dalával. Vagy a Ramonestől a Blitzkrieg Bop, a Slayertől a Raining Blood , vagy egy odaillő pillanatban a The Doors: The End című száma is felcsendül.
Lehet tovább kutatni a dalokat, de ez a néhány szám is megmutatja, hogy Harry Hole nyomozó küzd saját magával, az alkoholizmusával, a világgal, ami körülveszi, ami szintén nem egyszerű. Harry Hole számára a zene nem csak szórakozás, hanem egyfajta öngyógyítás, a fájdalom tudatos megélése. Segít számára elfogadni a vele megtörténteket, megmutatja a világ is ilyen, és ez segít számára a gyógyulásban, a feldolgozásban.
A melankolikus dalok mellett gyors dallamok is megszólalnak, amely a kontrollált düh megélése. Egy gyors ritmus, egy nyersen megszólaló gitár segít levezetni a tehetetlenséget okozó belső feszültséget. A hangos zene segít elnyomni a fejében cikázó bűntudat hangjait.
Harry Hole esetében a zene nem csak háttérzaj. Amikor a belső világa túlságosan mérgezővé válik az alkoholtól és a bűntudattól, a zene az, ami szűri és mederben tartja az érzéseit. Egyszerre menekülés a számára, de mankó is az életben maradáshoz.
A zene kikapcsolja a logikus gondolkodását, hagyja, hogy a tudatalattija dolgozzon. Sőt lehet azt is mondani, a zene az egyetlen dolog, ami nem hazudik. Sok zenész mondott már hasonlót. A zene mutat Harrynek utat, segít megtartani a belső tartását a rengeteg rossz, a hazug világ szörnyűségei között.
(mg)