
A ködös partszakaszon vízbe fullad két fiatal. A veszélyt jelentő kiírás és a partszakaszt lezáró kötél eltűnt. Az ügyet gyorsan le lehetne zárni, de Hwang ügyészt és Han nyomozót nem hagyja nyugodni az ügy, mind a ketten nagyon távol vannak már egymástól, más helyszínen, más munkahelyen dolgoznak, mint az első évadban, de mégis hamarosan összehozza őket a sors és a korrupció, a tisztességtelenség elleni kérlelhetetlen harc.
Már az első évad is fontos társadalmi dolgokat mutatott be a korrupció összefüggéseivel kapcsolatban, a második évadban még tovább boncolják ezt a témát, hogyan kúszik be a mindennapokba, hogyan működik a hierarchikus és hatalmi rendszerekben, mi lesz azokkal, akik nem állnak be a sorba, akik másképpen gondolkoznak, akik nem fogadják el a törvénytelenséget, csak azért, hogy nekik személy szerint jobb legyen. A második évadban nyitnak az utóbbi években egyre nagyobb nyilvánosságot kapó bullying, bántalmazás témája felé, amely az iskolában is felbukkan, de ugyanúgy a munkahelyeken is. Nem mellékesen megjelenik a közösségi média a történetben, annak hamisságai, de előnyei is. Valamint továbbra sem mennek el a valódi média manipulálhatósága, vagy annak manipuláló hatása mellett sem.
Szerencsére a második évadban is sokan szerepelnek az első évadban megszeretett szereplők közül, így Hwang ügyész és Han nyomozó mellett, kiemelt szerepe lesz Seo ügyésznek, a rendőrség részéről Jang rendőr, Choi százados és Han nyomozó korábbi társai újra belevetik magukat a nyomozás legmélyebb bugyraiba, Lee főügyész felesége főszereplővé válik, de lesznek újabb karakterek is, akik körül bonyolódik majd a történet.
A második évadban a korrupciót az ügyészség és a rendőrség közötti szembenállás, a jogkörök, a parancs kiadása feletti rendelkezés szemszögéből is bemutatják. Részletekbe menő viták, tárgyalások közben egyre inkább kiderülnek a múlt sarai, amik elől nem lehet elmenekülni, meghatározza az embert és a döntéseit, érezzük a korrupció mindent behálózó jelenlétét. Jó nézni, ahogy Hwang és Han képes ellenállni a korrupciónak a nyomozások során, mert nem csak csavaros megbeszélésekre kell koncentrálniuk, hanem közben több bűntényt, vagy annak tűnő halálesetet is meg kell vizsgálniuk. Jó nézni, hogy mennyire megdöbbenti az őket körülvevőket ez a hozzáállás, még a legfinomabb próbálkozások is lepattannak róluk. Érezteti a sorozat, mennyire mindenhonnan érkezhet kísértés, és azt is, mennyire könnyen bele lehet csúszni egy olyan helyzetbe, amiből már nem lehet tisztán kijönni, ami akár évekkel később, a legváratlanabb pillanatban is magával tudja rántani az embert.
A történet fontos kérdése, lehet-e változást elérni egy ennyire szokásokra épülő társadalomban, vagy a többség, a hierarchia nem engedi, és csak szélmalomharc az egész. Azért fontos kiemelni, a második évad részeinek elején folyamatosan kiírják, minden szervezet és cég csak a kitaláció szüleménye... (értse mindenki úgy, ahogy akarja)
A Netflixen látható sorozat második évadában is nagyon koncentrálni kell az európai szemmel szokatlan nevekre, a jogi és morális társadalmi finomságokra. A második évad is tizenhat részes, mint az első, viszont a második évadban talán több az időhúzó jelenet, de ezen azért túl lehet lendülni, mert később kiderül, minden jelenetnek szerepe volt, mert mindezek ellenére továbbra is vonzó és érdekes tud lenni a dél-koreai kultúra, a szokások, a hagyományok. Mert olyan történetet mesél el, amely ugyan valószínűleg kiemelten fontos egy ázsiai társadalomban, de valójában, minden rendszer sajátossága, minden társadalomnak fontos kérdésekről gondolkodik körültekintően, érthetően, de azért nem teljesen szájbarágó módon.
Molnár Gábor