A posztapokaliptikus jövőbeli Európában törzsek, mini államok harcolnak egymással. Az origine törzs vezetőjének három gyermeke küzd a túlélésért, elszakítva egymástól, mind más úton. De egy sokkal nagyobb veszély fenyegeti Európát, mint amire bárki számítana.
A történet nagyon tágan hajaz a Trónok harca sorozat alaptörténetére, vagyis a különböző népek, birodalmak harcolnak egymással, miközben jön a tél, a falon túlról érkezik a mindennél veszélyesebb és erősebbnek tűnő ellenség. Sikerül az összefogás, hogy visszaverjék az ősi, misztikus ellenség közelgő támadását? Az Európa a jövőben-t, ez az érzés lengi be, de nem egy középkorias világban, hanem a jövőben, bő ötven évvel a mai világunk után, 2074-ben. Egyik nap 2029-ben, minden, ami elektromos, elromlott, az addig ismert világ megszűnik létezni, és darabokra hull, az addigi országok helyett kisebb törzsek, államok próbálnak túlélni.
A történet középpontjába az origine törzs és annak vezetőjének családja kerül. A törzs az erdőben él, jól megbújva az ellenségtől, nagyjából, ha ötvenen alkothatják a kis közösséget. Lezuhan egy különleges űrhajó szerű kisrepülő, a pilóta pedig a legkisebb fiúra hagy egy titokzatos kockát, a cube-ot, és megkéri, juttassa el a népéhez, az atlantisziakhoz a hírrel, valami mindennél veszélyesebb közeledik keletről.
A cube olyan különleges technológia, amit minden nép birtokolni akar, és abból is a legveszélyesebb, a varjak is le akarnak csapni rá, mert ezzel úgy érzik, végre tényleg uralni tudják egész Európát. A varjak rátalálnak az origine törzs rejtekhelyére, megtámadják azt, és finoman szólva, nem ejtenek sok foglyot. A három testvér nem maradhat együtt, a mészárlásban elszakadnak egymástól, és mind más útra sodródnak. Elja, a legfiatalabb, megakarja tartani a pilótának adott ígéretét és elindul a kockával megkeresni az atlantisziakat, az út nem lesz veszélytelen, mert a varjak folyamatosan üldözik. Kiano, a bátyja, varjú fogságba kerül. A kicsit Mad Max-szerűen őrült társadalom németesen ábrázolt kegyetlen főnökével majdnem komolytalan kategória, kivéve Lord Varvarát és a harcosait. Kianónak ebben a kegyetlen, az origine törzs vadászó ugyan, de békeszeretetével teljesen ellentétes világban kell túlélnie. Míg a nővérükre, Livre, a crimsonok találnak rá, akik tulajdonképpen a békét akarják megvalósítani, a régi európai értékeket próbálják képviselni.
Az Európa a jövőben első évada sajnos csak hat részes. Azért sajnos, mert ez a hat rész egyelőre csak az alaphelyzet bemutatására elég, viszont felcsigázza az érdeklődést, elérte, hogy várjuk a folytatást. A részek negyven perc körüliek, könnyen le lehet darálni a hat részt. És kiderül ennyi idő alatt is, óriási univerzumot lehet ebből az ötletből felépíteni, rengeteg néppel, rengeteg kérdéssel, mert az Európa a jövőben az első évad után inkább csak a Németország a jövőben alcímre hajaz, némi túlzással: Berlin és a négynapi járás birodalma.
A sorozat nagyon németes, meg kell szokni a képi világot, az ábrázolásmódot, a kliséket, amikkel azért tele van a történet. Aki járatos a fantasy, sci-fi, young adult témában rengeteg elemet vehet majd észre más történetekből, de ennek ellenére is érdekes, izgalmas a sorozat. A zenék nem igazán passzolnak a történethez, bár a posztapokaliptikus sci-fik stílusához akár passzolhat is, de mondjuk a technológiától magát távol tartó origine nép életében meglepően furcsának hat egy jó kis elektronikus zene.
A színészgárda egészen jó lett, Henriette Confurius (Liv), Emilio Sakraya (Kiano), David Ali Rashed (Elja) hozzák az elvárhatót, ha már ők a főszereplők. De az ilyen sorozatokban gyakran a mellékszerepeket kapó, bár ott azért már-már főszerepre hajazó karakterek eljátszása mindig hálásabb. A Varvarát alakító Melika Foroutan, de különösen a kereskedő Mosest megszemélyesítő Oliver Masucci láthatóan lubickol a szerepében, míg Robert Finster, mint Adam és Klaus Tange játéka is simán megjegyezhető.
Összességében egy olyan sorozattal jelentkezett a Netflix, amely várhatóan még több évadnyi folytatást kaphat. A világa majdnem a végtelenségig bővíthető, a hangulata és a története berántja a nézőt, csak túl kevés az a hat rész, túl hamar vége szakad a történéseknek. A németek az utóbbi időben megmutatták, tudnak emlékezetes sorozatot létrehozni, a Dark, vagyis a Sötétség óriási népszerűségnek örvendett. Egyelőre a Tribes of Europa nem biztos, hogy olyan státuszba emelkedik, mint a Sötétség, de jó úton haladnak, hogy megint egy kult-sorozatot hozzanak létre. Ehhez viszont még több részre, még több csavarra, váratlan helyzetre lenne szükség, mert eddig inkább kiszámítható volt a történetvezetés, mint sem. Akár még több társadalomkritika is beleférne, mert egy összeomló európai társadalmat bemutatni hálás dolog, kérdés, van-e rá fantázia, van-e rá szándék a világok kibontására, van-e merészség az alkotókban, van-e akkora nagyzási hóbort, hogy a kis törzsek, a viszonylag kevés szereplős események, valami monumentálisba csapjanak át.
A Tribes of Europa 2021. február 19-én debütált a Netflixen.
Molnár Gábor
